Dunamenti Sporthorgász Egyesület (Dunakeszi Kavicsbányató) létrejötte, múltja, jelene

Az 1980-as évek elején, a tó jelenlegi területét tulajdonló gödi Dunamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, – az akkoriban gombamód szaporodó melléküzemágak létesítésének céljából – a területen bányászati kutatófúrásokat végeztetett. Ennek során derült ki, hogy a területen igen jelentős mennyiségű kavicsvagyon bányászására van lehetőség.

Üzletileg kapóra jött az akkor épülő lakótelep építőanyag szükséglete is. Ezért a tsz akkori vezetése, a megfelelő engedélyek beszerzése után 1983-ban elkezdte a bányászatot. 1985 nyarára egy kb. 5 hektáros tó keletkezett a területen. Ekkor érlelődött meg az akkori vezetésben az a gondolat, hogy kizárólag saját tagjaik részére horgászati lehetőséget biztosít a vízterületen.

A halászati hasznosítási jog megszerzése után 1986-ban megalakult a Dunamenti Mgtsz Horgászegyesülete.

Az elkövetkező években a bányászat folytatódott, aminek során a vízterület is nőtt. Lehetőség nyílt több horgász fogadására, a napijegyes horgásztatás bevezetésére. Elindult egy mozgalmasabb, gazdaságosabb működés, hiszen a bevétel növekedése gyakoribb telepítésre adott lehetőséget, ezáltal egyre több horgász látogatta tavunkat. Mód nyílt a taglétszám növelésére, nem csak a tsz tagok, hanem mások részére is megnyitottuk az egyesületet.

Előnyünk volt a lakótelep közelsége, ahonnan eleinte csak családi sétákat tettek a parton, azután – látván a horgászok fogásait – egyre többen jelentkeztek egyesületünkbe.

A 90-es évek elején a tsz-ek megszűnésekor lehetőség nyílt a terület megvásárlására. Akkori tagságunk, sokszor anyagi erejük felső határát súrolva „összedobták” a vételárat és így sikerült a terület kizárólagos tulajdonosává válnia egyesületünknek. Jogutódként, a „Dunamenti” név megtartásával „Dunamenti Sporthorgász Egyesület” néven folytattuk a horgászati tevékenységet, melyet a mai napig sikeresen folytatunk. 1999-ben pályázat során 2015-ig megkaptuk a halászati hasznosítási jogot, amit az időközben módosult jogszabály előírásainak megfelelően „Földtulajdonosi haszonbérleti szerződés” keretében 2015-ben ismét megpályáztunk. A szerződés létrejött, így a horgásztó kizárólagos kezelőivé váltunk 2030. december 31-ig.

Néhány szó a tó egyéb adottságairól.

Területe 19 ha. Átlagos mélysége 4,5 méter, helyenként 6-7 méteres gödrökkel. A tófenék kavics, illetve homokos kavics. Kb. 10 cm. iszapréteg borítja a feneket, a gödrökben ez természetesen vastagabb, a magasabb pontokon viszont tófenék iszapmentes. Vízutánpótlását források, illetve a talajvíz, és csapadékvíz biztosítja.

Természetes vizekkel egy 2006-ban létesült zsiliprendszer, biztosítja az összeköttetést.

A part részben termett talaj, részben visszatömedékelt, töltött talaj, ami az idők folyamán megszilárdult. A bányászat befejezése után tagjaink áldozatos munkával elvégezték – a kötelező rekultivációs munkán kívül – a kopár partszakasz fásítását, a rézsűk gyommagvas megkötését is. Napjainkra egy szép, árnyékos kultúrált környezet várja a kikapcsolódni vágyókat.

Sokat foglalkoztunk az infrastruktúra fejlesztésével is. Tavunkon 51 esőbeálló, található, a halőrházban büfé, horgászbolt áll vendégeink rendelkezésére. Férfi – női angol vécé, pihenőhely, kávézóasztal biztosítja a kultúrált pihenést.

Persze egy horgásztavat a halfogás lehetősége minősíti.

Tavunkba márciustól, illetve a jégveszte utáni hetektől kezdődően, egészen novemberig általában 10-12 naponta van telepítés a regisztrált visszafogás arányában. Éves szinten 250 mázsa körüli hal kerül kihelyezésre, melynek nagy része ponty. Kisebb mértékben amur, – melynek telepítésére NÉBIH engedéllyel rendelkezünk, – keszegfélék és ragadozóhalak is telepítésre kerülnek.

Látogatottságunkról annyit hogy évente, tagjainkon kívül 7-8.000 napijegyet értékesítünk. Előzetes egyeztetés alapján szívesen állunk horgászverseny rendezése céljából vízterülettel nem rendelkező horgászegyesületek, illetve horgász közösségek, baráti társaságok rendelkezésére is.